Gyakorlatok az osteochondrosishoz

A gyakorlat az osteochondrosis kezelésének hatékony módszere: segít az izmok tónusát hozni, javítja a mozgásszervi rendszer, az ízületek funkcióit. Használata javasolt más módszerekkel párhuzamosan, például masszázzsal, manuálterápiával.

Az osteochondrosis a gerinc betegsége, amelyet a csigolyaközi lemezek degeneratív elváltozásai jellemeznek, amelyek sűrűségük és integritásuk elvesztéséhez vezetnek (repedések jelennek meg). A gerincet érő terhelés hatására a porckorong a gerinccsatorna felé mozdulhat (porckorong kitüremkedés) vagy a nucleus pulposus kiemelkedése a környező rostos gyűrűből (csigolyaközi sérv).

A betegség kialakulását általában az ülő életmód, a ritka fizikai aktivitás segíti elő (a gerincoszlop izom-szalagos apparátusának tónusa csökken). A speciális gyakorlatok lelassíthatják az osteochondrosis lefolyását.

A csigolyák nyújtását célzó rendszeres mozgásterápia pozitív hatással van a gerinc és a test egészének állapotára:

• a hátizmok erősödnek;
• javul az oxigén és a tápanyagok áramlása a gerinc porcos és csontszöveteibe;
• normalizálja a vérkeringést, az anyagcserét a porcokban;
• a méreganyagok és méreganyagok eltávolításának folyamata felgyorsul.

Terápiás gyakorlatokat alkalmaznak mind az osteochondrosisos állapot enyhítésére, mind a betegség kialakulásának megelőzésére.

Az ábrán a gerincoszlop egy része látható, a csigolyaközi porckorong (a csigolyák között) elhelyezkedő területe feketével van bekarikázva. A csigolyaközi porckorong lengéscsillapító szerepét tölti be – védi a csigolyákat az egymás elleni súrlódástól járás, ülés és erőkifejtés közben. Inaktív életmód mellett az emberi szervezetben az anyagcsere zavart okoz, aminek következtében a csigolyaközi porckorongok nem kapják meg a szükséges mennyiségű tápanyagot - így indulnak be a degeneratív változások, a nucleus pulposus veszít nedvességéből, a porckorong rugalmassága. Ez viszont a csigolyák, sőt, az egész gerinc és hátizmok terhelésének növekedéséhez vezet.

A gyakorlat hatása

Az osteochondrosis lefolyásának akut időszakában a terápiás gyakorlatokat nem alkalmazzák. A beteg jólétének javítása érdekében a gerinc tengelye mentén történő nyújtását írják elő. A csigolyák közötti távolság növekedése izomlazuláshoz, az ideggyökerek irritációjának csökkenéséhez vezet (a fájdalom csökken). A betegség súlyosbodásával javasolt a puha ágyat keményre cserélni.

A terápiás gyakorlat pozitív hatással van az osteochondrosis kialakulásának korai szakaszában. Serkenti a szervezeten belüli biológiai és élettani folyamatokat: javul a vérkeringés, javul az izomtónus, helyreállnak a gerincmozgási szegmens funkciói.

Általában a terápiás gyakorlatok rendszeres használata segít:

• erősítse a kéz izmait és az izom-ligamentus készüléket;
• javítja a véráramlást és a nyirokkeringést;
• fokozza az anyagcsere folyamatokat a gerinc érintett szöveteiben;
• helyes helytelen testtartás;
• helyreállítja a gerinc támasztó és motoros funkcióit.

Az osteochondrosis korai szakaszában a fizioterápia célja az érintett intervertebrális lemezekkel érintkező ideggyökerek irritációjának csökkentése. A torna használatának pozitív eredménye ellenére csak azokat a gyakorlatokat kell végrehajtani, amelyek nem okoznak fokozott fájdalmat.

Az edzésterápia indikációi

A gyakorlatok fő célja a csigolyákat tartó izom-, porcszövetek erősítése. A gyakorlatokat lassan, hirtelen mozdulatok nélkül, teljesen nyugodtan kell végezni.

Nem érdemes túlhajszolni az órákon: csak mérsékelt terhelés járul hozzá a felépüléshez (javul az anyagcsere, javul az izmok állapota, újraindul a gerinc munkája, a csigolyaközi lemezek lengéscsillapító funkciói).

Nem ajánlott gyakorlatokat végezni akut fájdalommal és előzetes orvosi konzultáció nélkül. Jobb, ha szakképzett szakember (fizioterapeuta) felügyelete mellett végez testnevelést, de ezt saját maga is megteheti.

A pozitív eredmény eléréséhez minden nap edzést kell végezni. Először az összes gyakorlatot legfeljebb 5-ször ismételjük meg, majd a megközelítések számát 10-12-szeresre növeljük (mivel az izmok erősödnek).

A fizioterápiás gyakorlatok végzésének gyakorisága

Az osteochondrosis kezelésére orvos által előírt összes gyakorlatot rendszeresen el kell végezni. Ezen túlmenően, azoknak a betegeknek, akiknek tevékenysége ülőmunkához kapcsolódik, közvetlenül a munkahelyen ajánlott bemelegíteni (lehetőség szerint, de lehetőleg óránként).

Az izmok erősítése minden alkalommal szükséges. Még a rendszeres teljesítményű könnyű edzések is segítenek elkerülni az osteochondrosis akut fázisának megismétlődését, csökkentik a fájdalom intenzitását.

A gerincbetegségek fizioterápiás gyakorlatainak hatása közvetlenül az órák után érezhető (megfelelően kiválasztott gimnasztikával). A gyakorlatok sorozatának kiválasztását az orvosnak kell elvégeznie a betegség általános képéből (az osteochondrosis fejlődési stádiuma, a sérült struktúrák típusa, a betegség formája).

Nem kell abbahagynod az edzést. Ha rosszul érzi magát, nincs enyhülés, forduljon orvosához: új gyakorlatsort ír fel.

Mikor ellenjavallt az edzés?

Az osteochondrosisra gyakorolt gyakorlatok javítják a jólétet, megakadályozzák a csigolyák összeolvadását a gerinclemezek pusztító folyamatai során. Alkalmazása alapvetően minden beteg számára javasolt, de kivételek lehetségesek.

Az edzésterápia végrehajtása ellenjavallt ilyen esetekben:

• az osteochondrosis lefolyásának akut időszaka;
• posztoperatív időszak (a gerinc helyreállításának első szakaszában);
• neurológiai betegségek, amelyeket a mozgáskoordináció károsodása kísér;
• magas vérnyomás;
• a vesztibuláris apparátus rendellenességei;
• homályos látás (súlyos myopia), magas intraokuláris nyomás;
• a szív- és érrendszer működési zavarai (például aritmia);
• a beteg állapotának romlása krónikus betegség, súlyos betegség szövődménye miatt.

A testnevelést nem végezzük: éhgyomorra, étkezés vagy fizikai túlmunka után.

A testnevelés alkalmazásának pozitív eredménye a terápiás gyakorlatok végrehajtásának integrált megközelítésével lehetséges. Ilyenkor csak azokat a gyakorlatokat szabad elvégezni, amelyek után az izmok állapota jelentősen javul (növekszik a munkaképesség, csökken a feszültség).

Ha rosszabbul érzi magát a torna közben vagy után, jobb, ha abbahagyja, és mindenképpen menjen el orvoshoz.

Nyaki osteochondrosis: milyen gyakorlatok hatékonyak?

A betegség a gerinc különböző szegmenseiben nyilvánul meg, de leggyakrabban degeneratív-dystrophiás elváltozások figyelhetők meg a nyaki régió porcos és csontszerkezetében. A fő ok a kényelmetlen, feszült helyzetben való állandó tartózkodás. A betegség kialakulására leginkább a 25 év felettiek hajlamosak.

A nyaki osteochondrosisos fizioterápiás gyakorlatok elvégzéséhez nincs szükség speciális fizikai edzésre. Minden páciens könnyedén elvégezheti a következő gyakorlatokat:

1. Leülünk egy székre, kiegyenesítjük a hátunkat, nyújtjuk a nyakunkat. Ezután 5-10 lassú fejforgatást végzünk: balra és jobbra (a nyakat igyekszünk minél jobban elfordítani). A testnevelés eredménye a nyaki csigolyák motoros funkcióinak javulása.
2. Álló helyzetben döntse le a fejét, próbálja elérni az állát a mellkasához. Ismételje meg a lejtőket 10-szer. (Ha nem lehet elérni a mellkast, igyekszünk a fejünket minél közelebb hozni hozzá).
3. Leülünk az asztalhoz, könyökünkkel rátámaszkodunk. A tenyeret a halántékhoz helyezzük, a fejet oldalra döntjük, miközben a kezünkkel ellenállást keltünk (tartsunk ebben a helyzetben kb. 10 másodpercig). A gyakorlatot legfeljebb 10 alkalommal végezzük 8-10 másodperces szünettel. Az ilyen torna végrehajtásának hatása a nyak oldalsó izmainak megerősítése.
4. Feküdjünk hasra, hogy biztosítsuk az izmok teljes ellazulását. Kezünket a test mentén tesszük (tenyérrel felfelé). Ezután lassú mozdulatokkal fejünket balra, majd jobbra fordítjuk (akár 10 fordulat irányonként), folyamatosan visszatérve a kiinduló helyzetbe: arccal lefelé.
5. Leülünk, előrehajolunk, mélyen belélegzünk (a fej a mellkashoz ér). Kilégzéskor visszatérünk a kiindulási helyzetbe, hátradobjuk a fejünket. A gyakorlatot 10-15 alkalommal ismételjük meg.

Minden gyakorlatot ajánlott más típusú terápiás gyakorlatokkal kombinálni. Az ilyen testnevelés szisztematikus elvégzése a nyaki osteochondrosissal erősíti az izmokat, segít a fájdalom enyhítésében.

Gyakorlatok a vállöv izmait

A vállízület összeköti a kulcscsontot, a lapockát, a karcsontokat, ezáltal nagyobb mobilitást biztosít a felső végtagnak. Az évek során kialakult helytelen testtartás funkcióinak csökkenéséhez vezet: a vállak görbülete, merevsége jelenik meg. A vállöv krónikus feszültségével a bordák mobilitása romlik, a légzés megnehezül.

A vállöv izomzatának fejlesztését célzó gyakorlatokat a gerinc betegségeinek megelőzésére használják: osteochondrosis és csigolyaközi sérv.

Sérülések vagy vállízületi sérülések után nem javasolt az edzés megkezdése orvosi konzultáció nélkül.

A torna során figyelni kell a testtartást, a lábak helyes helyzetét (váll szélességben kell lenniük) és a testet (nem dőlhet előre). Csak ekkor oszlik el egyenletesen a hát, a kar, a nyak és a vállöv terhelése.

Az első gyakorlatokat lassan végezzük, majd fokozatosan növeljük a mozgások sebességét. Ez a gimnasztikai technika megakadályozza az izomfájdalom megjelenését edzés után.

A vállöv, a vállak fejlesztésére szolgáló gyakorlatok a következő gyakorlatokból állnak:

1. Lábunkat váll szélességben tesszük szét, kezünket az övre tesszük. Vállal előre, majd ellentétes irányban teszünk kanyarokat.
2. A sérült kezet az egészséges vállára tettem. A második kezét az egészségtelen végtag könyökére helyezzük, a sérült kart óvatosan felfelé húzzuk.
3. A kezünket a hátunk mögé vesszük, zárba kötjük úgy, hogy a beteg végtag felül legyen. Óvatosan húzza meg az érintett kart az egészséges végtaggal lefelé.

Ez a fajta gyakorlat javítja a vérkeringést, felgyorsítja az anyagcsere folyamatokat a sérült szövetekben. Hasonló hatást fejt ki az iskolai testnevelés programból származó torna.

Osteochondrosis esetén az erőterhelés nem kívánatos, mivel növelheti a fájdalmat. A rendszeres könnyű bemelegítés pozitív hatást fejt ki: megjelenik a vidámság, a fájdalom elmúlik.

Méhnyak- és vállbetegség esetén a gyakorlatok mellett Dimexide és Bishofit alapú borogatások használata megengedett.

Gyakorlatkészlet a mellkasi osteochondrosishoz

A mellkasi régió gerincének deformációja a rossz testtartás, a gerincizmok gyengülése a rendszeres edzés hiánya miatt. A gerinc ezen részének degeneratív változásai gyakran a légzőrendszer és a szív-érrendszer megzavarásához vezetnek: angina pectoris, aritmia, tüdő- és szívelégtelenség jelentkezik.

Ezért olyan fontos a fizikoterápia. A megfelelően kiválasztott gyakorlatsor végrehajtása lehetővé teszi a gerincszegmensek motoros funkcióinak újraindítását, az elzáródott csigolyák felszabadítását és a fájdalom támadásainak csökkentését.

A mellkasi gerinc osteochondrosisának fő tüneteinek eltávolítása hozzájárul a testneveléshez, amely a következő gyakorlatokból áll:

1. A gyakorlat elvégzéséhez legfeljebb 10 centiméter átmérőjű görgőt kell venni (egy tekercselt törölköző megteszi). Feküdünk a hátunkra, görgőt teszünk a mellkas alá (alsó része). Tegye a kezét a feje alá, lassan emelje fel a hátát (ismételje meg többször). Ezután mozgassa a görgőt a gerinc mentén (felfelé), ismételje meg a gyakorlatot. A mellkasi régió különböző részeinek egységes vizsgálata megnyújtja a gerincet, tonizálja az izmokat.
2. Álljon négykézláb: hajlítsa meg a hátát, amennyire csak lehetséges, maradjon ebben a helyzetben néhány másodpercig (a fejét egyenesen tartva). Ezt követően felvesszük a kiinduló helyzetet, majd ismételjük meg a gyakorlatot.
3. Feküdj az oldaladra, hajlítsd be a térdedet. A jobb lábat felfelé húzzuk (az izmokat megfeszítjük, a combot maximálisan oldalra mozgatjuk), rögzítjük a láb helyzetét 5-10 másodpercre, majd leengedjük. Ugyanezt megismételjük a második lábbal is.
4. A hasunkkal lefeküdtünk egy sík felületre, kezünket a fejünk alá tesszük. Belégzés közben felemeljük a vállakat és a testet, kilégzéskor visszatérünk a kiinduló helyzetbe. A gyakorlatot legalább 3-4 alkalommal végezzük. Az izmok erősödésével növeljük a megközelítések számát.
5. Egy székre ülünk (támlával), dőlünk rá a hátunkkal. Úgy hajolunk hátra, hogy érezzük, hogyan nyúlnak a mellkasi régió izmai. Ezt követően sima előrehajlításokat végzünk. 4-5 ilyen megközelítést kell elvégezni.

Az orvosok nem javasolják az izmok túlterhelését az edzésterápia során. Csak a mérsékelt gimnasztikai gyakorlatok hozhatnak előnyöket és örömet, segíthetnek a gerinc helyreállításában betegség után.

Gyakorlatok az ágyéki osteochondrosishoz

Van egy olyan vélemény, hogy a hátfájás az emberiség fizetsége az egyenes járásért. Végül is a gerincnek ez a része viseli a teljes terhelést járás közben, és lengéscsillapítóként működik.

A gyakorlat azt mutatja, hogy az aktív életmódot figyelmen kívül hagyó emberek sokkal gyakrabban szenvednek ágyéki fájdalomtól. A napi testmozgás nemcsak a kellemetlen fájdalmak megszabadulását segíti elő, hanem megakadályozza a degeneratív-dystrophi folyamatok kialakulását a mozgásszervi rendszer csont- és porcszöveteiben.

A lumbosacralis osteochondrosis terápiás gyakorlata erősíti, nyújtja a hát- és hasizmokat. Az első leckéken a gyakorlatokat fekve hajtják végre: ebben a helyzetben kicsi a hát terhelése, nem áll fenn a fokozott fájdalom veszélye.

A torna használatának pozitív hatása a következőkben nyilvánul meg:

• a vér- és nyirokkeringés javítása;
• az anyagcsere folyamatok normalizálása a csontokban, a gerinc porcszöveteiben;
• a kismedencei szervek torlódásának megszüntetése;
• izomerősítés;
• a gerincvelő ideggyökereinek vontatása;
• a mozgásszervi rendszer funkcióinak helyreállítása.

A gimnasztika elősegíti a fehérjék termelődését az izomszövetekben. A szervezetbe belépve serkentik a fő rendszerek munkáját.

A következő gyakorlatok enyhíthetik az ágyéki osteochondrosis állapotát:

1. Feküdünk a hátunkra, erősen nyomjuk a hát alsó részét a padlóhoz, térdünket hajlítva. Nyújtsuk a kezünket a lábunkhoz, próbáljuk átölelni (miközben ne szakítsuk le a hát alsó részét a padlóról! ). 5 másodpercig maradunk ebben a helyzetben, engedjük le, lazítsuk el az izmokat. Ismételje meg a gyakorlatot 40-szer (két sorozathoz).
2. Összehozzuk a lábakat, húzzuk a gyomorhoz, térdre hajlítva. Lábainkat összekulcsoljuk a kezünkkel, rögzítjük a pozíciót, majd lassan térdre nyújtjuk a fejünket. A padlóra süllyedünk (lassan), visszatérünk a kiindulási helyzetbe.
3. Állj négykézlábra, tartsd egyenesen a hátad. Kézzel balra keresztezzük, a törzset ugyanabba az irányba hajlítjuk, majd jobbra (kanyarodáskor a testet több másodpercig hajlítva tartjuk). Ismételje meg a gyakorlatot (legalább 10-szer).
4. Kiinduló helyzet - négykézláb. Emelje fel a fejét, miközben íveli a hátát. Ezután mindent fordított sorrendben csinálunk: leengedjük a fejünket, simán ívelve a gerincet.
5. Egyenesen állunk: lábunkat egyenesen tartjuk, kezünket az övre helyezzük. Lehetőség szerint előre és hátra hajolunk. Minden irányban 10 mély dőlést kell végrehajtania.
6. A padlón ülünk: felemeljük a kezünket (a tenyerek „előre néznek"), lehajolunk a lábakra, és megpróbáljuk megérinteni a lábujjakat. Ez a fajta gimnasztika segíti a gerinc- és hasizmok erősítését: előre dőléskor a hát, hátrafelé mozgásnál a prés.

Az ágyéki osteochondrosis kezelésének a gerinc funkcióinak helyreállítására, a fájdalom megszüntetésére kell irányulnia, és komplex módon kell elvégezni. A gyógyszeres terápia mellett a masszázs eljárások, a vontatás, a fizioterápiás gyakorlatok pozitív hatással vannak. Erősíti az izmos fűzőt, segít csökkenteni a gerinclemezek terhelését.