Gonarthrosisa térdízület deformáló arthrosisa. A sípcsont és a combcsont ízületi felületének hyalin porcának károsodása kíséri, és krónikusan progresszív lefolyású. A klinikai tünetek közé tartozik a mozgással súlyosbodó fájdalom, a mozgáskorlátozottság és a szinovitis (folyadék felhalmozódása) az ízületben. A későbbi szakaszokban a láb tartása romlik, és a mozgások kifejezett korlátozása figyelhető meg. A patológiát az anamnézis, a panaszok, a fizikális vizsgálat és az ízület radiográfiája alapján diagnosztizálják. A kezelés konzervatív: gyógyszeres terápia, fizioterápia, tornaterápia. Ha az ízület jelentős pusztulása következik be, endoprotézis javasolt.
Általános információ
A gonarthrosis (a latin articulatio nemzetségből - térdízület) vagy a térdízület deformáló arthrosisa az intraartikuláris porc progresszív, degeneratív-dystrophiás elváltozása, nem gyulladásos jellegű. A gonarthrosis a leggyakoribb ízületi gyulladás. Általában a középkorú és idős embereket érinti, a nőket gyakrabban érinti. Sérülés vagy állandó intenzív stressz után (például professzionális sportolás során) a gonarthrosis fiatalabb korban jelentkezhet. A gonarthrosis előfordulásának és kialakulásának megelőzésében a megelőzés játssza a legfontosabb szerepet.
A közhiedelemmel ellentétben a betegség kialakulásának oka nem a sók lerakódása, hanem az alultápláltság és az intraartikuláris porc szerkezetének megváltozása. Gonarthrosis esetén kalciumsó-lerakódási gócok léphetnek fel az íntapadás helyén és a szalagos apparátusban, de ezek másodlagosak és nem okoznak fájdalmas tüneteket.
A gonartrózis okai
A legtöbb esetben lehetetlen azonosítani a patológia kialakulásának egyetlen okát. A gonartrózis előfordulását általában több tényező kombinációja okozza, beleértve:
- Sérülések. A gonarthosis eseteinek hozzávetőlegesen 20-30%-a kapcsolódik korábbi sérülésekhez: sípcsonttörés (különösen intraartikuláris), meniscus sérülés, szalagszakadás vagy szalagszakadás. A gonartrózis általában 3-5 évvel a traumás sérülés után következik be, bár a betegség korábbi kialakulása lehetséges - 2-3 hónappal a sérülés után.
- Testmozgás. A gonartrózis megnyilvánulása gyakran az ízület túlzott terhelésével jár. A 40 év utáni életkor az az időszak, amikor sokan megértik, hogy rendszeres fizikai aktivitás szükséges a szervezet jó állapotának fenntartásához. A testmozgás megkezdésekor nem veszik figyelembe az életkorral összefüggő változásokat, és szükségtelenül terhelik az ízületeket, ami a degeneratív elváltozások gyors kialakulásához és a gonartrózis tüneteinek megjelenéséhez vezet. A futás és az intenzív gyors guggolás különösen veszélyes a térdízületekre.
- Túlsúly. A túlzott testsúllyal nő az ízületek terhelése, gyakrabban fordul elő mikrotrauma és súlyos károsodás (meniszkusz vagy szalagszakadás). A gonartrózis különösen nehéz az elhízott betegeknél, akiknek súlyos varikózisai vannak.
A gonartrózis kockázata a korábbi ízületi gyulladások (arthritis psoriatica, reaktív ízületi gyulladás, rheumatoid arthritis, köszvényes ízületi gyulladás vagy spondylitis ankylopoetica) után is megnő. Ezenkívül a gonartrózis kialakulásának kockázati tényezői közé tartozik a szalagrendszer genetikailag meghatározott gyengesége, az anyagcserezavarok és bizonyos neurológiai betegségek, traumás agysérülések és gerincsérülések károsodott beidegzése.
Patogenezis
A térdízületet két csont ízületi felülete alkotja: a combcsont és a sípcsont. Az ízület elülső felületén található a térdkalács, amely mozgás közben a combcsont condylusai közötti mélyedés mentén csúszik. A fibula nem vesz részt a térdízület kialakulásában. Felső része az oldalán és közvetlenül a térdízület alatt található, és egy alacsonyan mozgó ízületen keresztül kapcsolódik a sípcsonthoz.
A sípcsont és a combcsont ízületi felületét, valamint a térdkalács hátsó felületét sima, nagyon erős és rugalmas, sűrűn elasztikus, 5-6 mm vastag hialinporc borítja. A porc csökkenti a súrlódási erőket a mozgások során, és ütéselnyelő funkciót lát el lökésterhelések során.
A gonartrózis első szakaszában a vérkeringés a hialinporcot tápláló kis intraosseus erekben megszakad. A porc felülete kiszárad és fokozatosan elveszti simaságát. Felületén repedések jelennek meg. A puha, akadálytalan csúszás helyett a porcok egymáshoz „tapadnak". Az állandó mikrotraumák miatt a porcszövet elvékonyodik és elveszíti ütéselnyelő tulajdonságait.
A gonarthrosis második szakaszában kompenzációs változások következnek be a csontstruktúrákban. A csuklós platform lapított, alkalmazkodva a megnövekedett terhelésekhez. A subchondralis zóna (a csontnak közvetlenül a porc alatti része) megvastagodik. Az ízületi felületek szélein csontkinövések jelennek meg - osteophyták, amelyek a röntgenfelvételen a tüskékhez hasonlítanak.
A gonartrózis során a szinoviális membrán és az ízületi tok is degenerálódik, és „ráncossá válik". Az ízületi folyadék jellege megváltozik - megvastagodik, viszkozitása megnő, ami kenő- és táplálkozási tulajdonságainak romlásához vezet. A tápanyaghiány miatt felgyorsul a porcdegeneráció. A porc még vékonyabbá válik, és egyes területeken teljesen eltűnik. A porcok eltűnése után az ízületi felületek közötti súrlódás élesen megnő, és a degeneratív változások gyorsan előrehaladnak.
A gonarthrosis harmadik szakaszában a csontok jelentősen deformálódnak, és úgy tűnik, hogy egymásba nyomódnak, jelentősen korlátozva az ízület mozgását. A porcos szövet gyakorlatilag hiányzik.
Osztályozás
Figyelembe véve a traumatológiában és az ortopédiai patogenezist, a gonarthrosisnak két típusát különböztetjük meg: az elsődleges (idiopátiás) és a másodlagos gonartrózist. Az elsődleges gonarthrosis idős betegeknél korábbi trauma nélkül fordul elő, és általában kétoldalú. A másodlagos gonartrózis a térdízület kóros elváltozásai (betegségek, fejlődési rendellenességek) vagy sérülései hátterében alakul ki. Bármely életkorban előfordulhat, általában egyoldalú.
A kóros elváltozások súlyosságát figyelembe véve a gonarthrosis három szakaszát különböztetjük meg:
- Első fázis– a gonarthrosis kezdeti megnyilvánulásai. Időszakos tompa fájdalom jellemzi, általában az ízület jelentős terhelése után. Előfordulhat az ízület enyhe duzzanata, amely magától eltűnik. Nincs deformáció.
- Második szakasz- a gonarthrosis tüneteinek fokozódása. A fájdalom hosszabbá és intenzívebbé válik. Gyakran recsegő hang hallatszik. Enyhe vagy mérsékelt mozgáskorlátozás és az ízület enyhe deformációja tapasztalható.
- Harmadik szakasz– a gonarthrosis klinikai megnyilvánulásai elérik a maximumukat. A fájdalom szinte állandó, a járás károsodott. A mobilitás kifejezett korlátozása és az ízület észrevehető deformációja van.
A gonarthrosis tünetei
A betegség fokozatosan, fokozatosan kezdődik. A gonarthrosis első szakaszában a betegek mozgás közben kisebb fájdalmat tapasztalnak, különösen a lépcsőn felfelé vagy lefelé haladva. Az ízületben merevség, a poplitealis területen pedig „feszülés" érzése lehet. A gonartrózis jellegzetes tünete a „kezdő fájdalom" - olyan fájdalmas érzések, amelyek az ülő helyzetből való felemelkedés első lépései során jelentkeznek. Amikor a gonarthrosisban szenvedő beteg „eltér", a fájdalom csökken vagy eltűnik, és jelentős stressz után ismét megjelenik.
Külsőleg a térd nem változik. Néha a gonartrózisban szenvedő betegek az érintett terület enyhe duzzadását észlelik. Egyes esetekben a gonarthrosis első szakaszában folyadék halmozódik fel az ízületben - szinovitis alakul ki, amelyet az ízület térfogatának növekedése (duzzadt, gömbölyűvé válik), nehézség és mozgáskorlátozottság jellemez.
A gonartrózis második szakaszában a fájdalom intenzívebbé válik, még enyhe terhelés esetén is fellép, és intenzív vagy hosszú gyaloglással fokozódik. A fájdalom általában az ízület elülső belső felülete mentén lokalizálódik. Hosszú pihenés után a fájdalmas érzések általában megszűnnek, és mozgással újra megjelennek.
A gonartrózis előrehaladtával az ízület mozgási tartománya fokozatosan csökken, és amikor megpróbálja a lábát a lehető legnagyobb mértékben hajlítani, éles fájdalom jelenik meg. Mozgás közben durva csikorgás hallható. Az ízület konfigurációja megváltozik, mintha kitágulna. A synovitis gyakrabban jelenik meg, mint a gonarthrosis első szakaszában, és tartósabb lefolyás és több folyadék felhalmozódása jellemzi.
A gonarthrosis harmadik szakaszában a fájdalom szinte állandóvá válik, és nemcsak járás közben, hanem nyugalomban is zavarja a betegeket. Esténként a betegek hosszú időt töltenek azzal, hogy kényelmes pozíciót találjanak az alváshoz. Gyakran a fájdalom még éjszaka is megjelenik.
Az ízületi hajlítás jelentősen korlátozott. Egyes esetekben nem csak a hajlítás, hanem a nyújtás is korlátozott, ezért a gonarthrosisban szenvedő beteg nem tudja teljesen kiegyenesíteni a lábát. Az ízület megnagyobbodott és deformálódott. Egyes betegek hallux valgus vagy varus deformitást tapasztalnak – a lábak X vagy O alakúak lesznek. A korlátozott mozgások és a lábak deformációja miatt a járás instabillá válik és kacsázik. Súlyos esetekben a gonarthrosisban szenvedő betegek csak bottal vagy mankóval tudnak mozogni.
Diagnosztika
A gonartrózis diagnózisa a páciens panaszai, objektív vizsgálati adatai és röntgenvizsgálata alapján történik. A gonarthrosis első stádiumában szenvedő beteg vizsgálatakor a külső változások általában nem észlelhetők. A gonarthrosis második és harmadik szakaszában a csontok kontúrjainak eldurvulását, az ízület deformációját, a mozgások korlátozását és a végtag tengelyének görbületét észlelik. Amikor a térdkalács keresztirányban mozog, csikorgó hang hallható. Tapintással a térdkalácstól befelé, az ízületi rés szintjén, valamint felette és alatta fájdalmas terület látható.
Szinovitis esetén az ízület térfogata megnő, körvonalai kisimulnak. Az ízület anterolaterális felületei mentén és a térdkalács felett kidudorodást észlelünk. Tapintással meghatározzák a fluktuációt.
A térdízület röntgenfelvétele egy klasszikus technika, amely lehetővé teszi a diagnózis tisztázását, a gonarthrosis patológiás elváltozásainak súlyosságának megállapítását és a folyamat dinamikájának figyelemmel kísérését, bizonyos idő elteltével ismételt felvételek készítésével. Elérhetőségének és alacsony költségének köszönhetően a mai napig ez a fő módszer a gonarthrosis diagnosztizálására. Ezenkívül ez a kutatási módszer lehetővé teszi más kóros folyamatok (például daganatok) kizárását a sípcsontban és a combcsontban.
A gonarthrosis kezdeti szakaszában a röntgenfelvételek változásai hiányozhatnak. Ezt követően meghatározzák az ízületi rés szűkülését és a subchondralis zóna tömörödését. A combcsont és különösen a sípcsont ízületi végei kitágulnak, a condylusok szélei hegyessé válnak.
A röntgenfelvétel tanulmányozása során figyelembe kell venni, hogy a gonarthrosisra jellemző többé-kevésbé kifejezett változások a legtöbb idős emberben megfigyelhetők, és nem mindig járnak patológiás tünetekkel. A gonartrózis diagnózisa csak a betegség radiológiai és klinikai tüneteinek kombinációjával történik.
Jelenleg a hagyományos radiográfiával együtt a gonarthrosis diagnosztizálására olyan modern technikákat alkalmaznak, mint például a térdízület számítógépes tomográfiája, amely lehetővé teszi a csontszerkezetek kóros elváltozásainak részletes tanulmányozását, valamint a térdízület MRI-jét, amelyet a lágyrészek változásainak azonosítására használnak. .
A gonarthrosis kezelése
Konzervatív tevékenység
A kezelést traumatológusok és ortopédusok végzik. A gonarthrosis kezelését a lehető legkorábban el kell kezdeni. Az exacerbáció időszakában a gonarthrosisban szenvedő betegnek ajánlott pihenni az ízület maximális tehermentesítése érdekében. A páciens terápiás gyakorlatokat, masszázst, fizioterápiát (UHF, elektroforézis novokainnal, fonoforézis hidrokortizonnal, diadinamikus áramok, mágneses és lézerterápia) és iszapterápiát ír elő.
A gonartrózis gyógyszeres terápiája magában foglalja a kondroprotektorokat (az ízületi anyagcsere-folyamatokat javító gyógyszereket) és a szinoviális folyadékot helyettesítő gyógyszereket. Egyes esetekben gonatrózis esetén szteroid hormonok intraartikuláris beadása javasolt. Ezt követően a beteg szanatóriumi kezelésre utalható.
A gonartrózisban szenvedő betegnek azt tanácsolhatjuk, hogy bottal járjon, hogy tehermentesítse az ízületet. Néha speciális ortézist vagy egyedi talpbetétet használnak. A gonartrózissal járó ízületi degeneratív folyamatok lelassításához nagyon fontos bizonyos szabályok betartása: testmozgás, az ízület felesleges megterhelésének elkerülése, kényelmes cipő kiválasztása, súlyának figyelemmel kísérése, napi rutin megfelelő megszervezése (terhelés és pihenés váltakozása, teljesítmény speciális gyakorlatok).
Sebészet
Kifejezett destruktív változásokkal (a gonarthrosis harmadik szakaszában) a konzervatív kezelés hatástalan. Erős fájdalom, ízületi működési zavar és korlátozott munkaképesség esetén, különösen, ha fiatal vagy középkorú beteg gonartrózisban szenved, műtéthez (térdprotézis) folyamodnak. Ezt követően rehabilitációs intézkedéseket hajtanak végre. A gonarthrosis ízületi pótlása utáni teljes gyógyulási időszak 3 hónaptól hat hónapig tart.